-    Május 3-án Kézdivásárhelyen folytatódott az erdélyi koncert körút. Milyen érdekességet említene meg itt?
-    Kézdivásárhelyen az egyik legnagyobb erdélyi református templomba szervezték a koncertünket, ráadásul egy hétfői napon került rá sor. Így kicsit szkeptikusak voltunk, hogy a több ezer férőhelyes templomot nem tudjuk majd megtölteni, és fölülmúlni a sepsiszentgyörgyi sikert. De itt is nagy meglepetésben volt részünk. A koncert kezdetére zsúfolásig megtelt az épület, a karzatokon is lógtak, így teltházas koncertet adhattunk itt is. Szinte minden szám után állva tapsoltak az emberek, az idős nénik, bácsik is mosolyogva, könnyezve éljeneztek, nem akart szűnni a tapsvihar.

-    Egy különleges élmény is kötődik ehhez a helyszínhez. Mi lenne ez?
-    A koncert után egy idősebb emberekből álló csoport jött oda hozzám és sírva mesélték, hogy az utóbbi időben nem volt túl jó a viszony a Magyarországon és az Erdélyben élő magyarok között. Bár a kettős állampolgárságot nem hagyták jóvá, mégis azt érezték, hogy a határok közelebb kerültek a zene által. Igyekeztem is ezt éreztetni, hiszen az az igazi magyar, aki magyarnak érzi magát. Nagyon megköszönték, hogy kiterjesztettük a 100 Templomi Koncert sorozatot határon túlra is, ezzel is javítva ezt a kapcsolatot és gondoltunk rájuk. Szerintük hidat építünk az erdélyi és a magyarországi magyarok között. Nagyon örülök, hogy részt vehettem ebben a hídépítésben, ezért már megérte eljönni ide.

-    Ebben a hídépítésben egy alapítvány is segítette. Mesélne a vezetőjéről?
-    A Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány elnöke, Földes István szintén mindent megtett, hogy sikeres legyen ez a kezdeményezés. Ő maga egyébként már 20 éve jár Erdélybe segíteni. Volt, hogy beteg gyermekeket vitt Magyarországra gyógyíttatni, s volt, hogy orvosokat, kamionnyi segélycsomagot hozott az itteni rászorulóknak. Rendszeresen segíti a székelyföldi magyarokat, ennek ékes bizonyítéka, hogy 10 város is díszpolgárává avatta.


MCOnet-Kovács Tünde