A dermesztő hideg ellenére a dómban zsúfoltságig megteltek a padsorok, s a hosszabb mint kétórás koncerten többször is vastapssal köszönte meg a hallgatóság Mága Zoltánnak a feledhetetlen, megható estét. Az eseményről megkérdeztük a Művészurat is.
- Már javában az ön által megálmodott és létrehozott, idén immáron harmadik Budapesti Újévi Koncertre kell(ene) koncentrálnia, mégis vállalta, az SZTE felkérését a jótékonysági koncertre, miért?
- Úgy éreztem, nem mondhatok nemet, hiszen olyan embereknek okozhattam örömöt hegedűjátékommal, akik gyógyítanak, emberéleteket mentenek meg nap mint nap. Én nagyon nagyra tartom az orvosokat, a hivatásukat, s úgy gondolom, jobban meg kellene becsülnünk őket. Nagy kincs az egészségünk, s azok, akik segítenek annak megőrzésében, visszaszerzésében minden elismerést megérdemelnek. A másik nyomós érv az volt, hogy a bevétel teljes összegét a gyermekklinika kapta meg.
- A dómban ilyenkor télen dermesztően hideg van, e miatt sem gondolkodott el azon, hogy esetleg nem vállalja el a fellépést?
- Nem, egy pillanatra sem. Igaz az a gondolat átvillant az agyamon, hogy biztosan nehéz lesz játszani, hiszen az ember keze meggémberedik a nagy hidegben. Ám az a hatalmas szeretet, amivel fogadtak, ami a közönség soraiból áradt felém átmelegített. Dr. Túri Sándor az SZTE rektor-helyettese, nem csak lelkemig hatoló szavakkal köszöntött, hanem egy emlékplakettel is megajándékozott, aminek nagyon örültem. Kondé Lajos plébános is emlékezetes, szívélyes szavakkal fogadott, s áldást is mondott.
- Semmi kétségem a felől, mekkora rajongással fogadták, ám az ön előtt álló hatalmas kihívás okán - a Budapesti Újévi Koncertre gondolok -nyugodt szívvel mondhatott volna nemet a felkérésre.
- Igen, sokan így gondolhatják. De én segíteni akartam, és örömet okozni! S annak ellenére, hogy végül megfáztam, belázasodtam, jövőre is elmegyek, ha felkérnek, mert a beteg gyermekek egyre korszerűbb szinten való ellátásáért mindent meg kell tenni, s ami tőlem telik azt mindig jó szívvel, szeretettel meg is teszem!
CTE
